(H)őstörténet: Blender - A tömegek számára elérhető 3D "forradalom"

Ha még soha nem hallottál a Blenderről akkor egy kő alatt éltél az elmúlt legalább húsz évben.

A Blender egy nyílt forráskódú 3D modellező és animációs szoftver, amely jelentős hatással van a digitális művészetek és a számítógépes grafika világára.
Története 1994 januárjára nyúlik vissza, amikor Ton Roosendaal, a NeoGeo nevű holland 3D animációs stúdió alapítója, elkezdte fejleszteni a szoftvert. Az első hivatalos verzió 1995 januárjában jelent meg. Eredetileg a NeoGeo házon belüli eszközeként indult, de a szoftver gyorsan fejlődött és elérte a nyilvánosságot. 1998-ban a szoftvert a Not a Number (NaN) nevű cég kezdte forgalmazni, freemium modellben: ingyenesen letölthető volt, de prémium funkciókhoz kulcsokat kellett vásárolni.

Végül 2002-ben vált teljesen nyílt forráskódúvá, amikor a Blender Foundation létrejött, és a szoftver ingyenesen elérhetővé vált a GNU GPL licenc alatt. 

Ma a Blender az egyik legismertebb és legfejlettebb nyílt forráskódú 3D szoftver, amelyet számos iparágban használnak, beleértve a filmkészítést, videojáték-fejlesztést, építészetet és oktatást. A szoftver folyamatosan fejlődik, és évente három fő verziót adnak ki. A legújabb verziók, mint a Blender 4.4 és a közelgő Blender 5.0, számos új funkcióval és fejlesztéssel érkeznek.

1. 3D modellezés és szobrászat

A Blender fejlett modellező eszközkészlettel rendelkezik, beleértve a N-Gon, élcsúsztatás, beillesztés, rács- és hídkitöltés funkciókat. Az eszközök között szerepelnek a fejlett szobrászati eszközök és ecsetek, többfelbontású és dinamikus felbontású modellezés. Továbbá támogatja a 3D festést textúrázott ecsetekkel és maszkolással, valamint a Python szkriptek használatát egyedi eszközök és bővítmények készítésére.

2. Animáció és riggelés

A Blender magas szintű riggelési és animációs eszközöket kínál, beleértve a csontvázak, görbék és alakváltozások kezelését. Támogatja a B-spline interpolált csontokat, a görbe szerkesztőt, a dobozlapokat, az egyedi csontformákat és a hangszinkronizálást.

3. Renderelés

A Blender két fő renderelő motort kínál:

Cycles: egy erőteljes, torzítás nélküli sugárkövetéses motor, amely ultra-realisztikus renderelést biztosít.

Eevee: egy valós idejű, fizikailag alapú renderelő motor, amely alkalmas mind a nézetablak, mind a végső képkockák renderelésére.

Ezenkívül rendelkezik egy Workbench nevű motorral, amely gyors renderelést biztosít modellezés és animáció előnézeti célokra.

4. Szimuláció

A Blender eszközei között szerepelnek a következő szimulációk:

• folyadékok

• füst és tűz

• szövetek (cloths)

• rugalmas testek (soft body)

• szilárd testek (rigid body)

A szimulációk valós idejű vezérlése és renderelése is támogatott.

5. Kompozitálás és utómunka

A Blender rendelkezik egy node-alapú kompozitorral, amely OpenCL-t használ, és egy nem-lineáris videószerkesztővel (Video Sequence Editor), amely támogatja az olyan effektusokat, mint a Gauss- elmosás, színkorrekció, áttűnések és egyéb videótranszformációk.
Vannak felhasználók, akik csak a videószerkesztője miatt használják a Blendert, mert annyira sokoldalú és kézreálló.

6. Python API

A Blender rugalmas Python-vezérelt felületet kínál egyedi eszközök és bővítmények létrehozására, az elrendezés testreszabására és egyéb funkciókhoz.

 Mire használható a Blender?

🎬 Filmkészítés és vizuális effektek

A Blender széles körben használatos a filmiparban, ahol vizuális effektek (VFX) készítésére, karakterek animálására és jelenetek renderelésére alkalmazzák. A szimulációs és kompozitálási eszközei lehetővé teszik a valósághű effektek létrehozását.

A Blender Foundation 2006 óta évente készít animációs filmeket a Blender képességeinek promotálására és a felhasználók elkötelezettségének megerősítésére. Ezek az általában humoros vagy meghökkentő rövidfilmek remek alkotások és valóban elérték a céljukat, a Blendert egyre többen választják a professzionális filmkészítők. Ennek eddig legfontosabb példája a 2025-ös Oszkár-gála, ahol a legjobb animációs film díját egy teljes egészében a Blender segítségével készített film nyerte, a Flow.

🎮 Játékfejlesztés

Bár a Blender Game Engine-je (BGE) megszűnt, a szoftver továbbra is hasznos eszköz a játékfejlesztésben, mivel lehetővé teszi modellek, animációk és textúrák létrehozását, valamint exportálását különböző játékmotorokba.

🏛️Építészeti vizualizáció

A Blender eszközei segítségével építészeti terveket jeleníthetünk meg, beleértve a fotorealisztikus rendereléseket, sétáló animációkat és interaktív bemutatókat.
Nemrég elérhetővé vált a Chaos (régi nevén Chaos Group) legendás renderelője, a VRay egy Blenderhez készített változatának bétája. A cég dolgozik a végleges változaton, ami jelentős előrelépést jelent majd a Blender mint professzionális vizualizációs platform számára.

🖨️3D nyomtatás

A Blender támogatja a 3D modellek exportálását különböző formátumokban, mint például STL és OBJ, amelyek kompatibilisek a 3D nyomtatókkal. A beépített 3D-nyomtatási eszközkészlet segít ellenőrizni a modellek nyomtathatóságát.

Én a 2002-2003 körül találkoztam először a Blenderrel és bár tetszett a UI testreszabhatósága a programban rejlő lehetőségek, a megszokottól eltérő egér gomb kiosztás és a valóságos használatot igazán lehetővé tevő gyorsbillentyűk elsajátítás azonban meghaladta akkori elszántságomat, így ülni hagytam a dolgot egészen 2018-ig, a legendás 2.79a verzióig. A 2.79a sok tekintetben nyitott a 3D-ben kevésbé jártas felhasználók felé, felkínálva a 3DS Maxban, Mayában és egyéb 3D szoftverekben elterjedt testre szabható egérkezelést és a UI is átláthatóbbá, barátságosabbá vált. Innen datálódik hogy fokozatosan, egyre inkább blenderes lettem.

Azelőtt a Mayát és a Carrara 8 Pro programokat használtam, de nagyon komoly munkát egyikükkel sem végeztem. A grafikus OKJ-s tanfolyamra, ahova 2017-2019 között jártam, egy díszdoboz látványtervét kellett beadnom. Akkor alkalmaztam először professzionális feladatra a Blendert. Egyből megszerettem. Azóta használom töretlenül, feladva a korábbi 3D alkalmazásokat.

A Blender kezdetben nehéz lehet. Elég meredek "tanulási görbéje" van, több száz órát le kell nyomni benne, mire az adott funkciók (gyorsbillentyűk) ismerőssé válnak. Vannak olyan feladatok, mint a hard surface modellezés, amihez nem árt beszerezni néhány fizetős kiegészítőt, mert jelentősen megkönnyítik és felgyorsítják az ehhez társuló munkafolyamatot.

És hát mire használható a Blender? Mit tehet vele egy otthoni felhasználó? Miért érdemes megtanulni? Ha nem vagy kreatív típus, akkor semmire. Ha viszont szeretsz alkotni, a korábban, fentebb felsorolt lehetőségek közül bármibe belefoghatsz. Szeretnél hangulatos sci fi témájú, látványos látképet (vizualizációt) létrehozni? Megteheted. Szeretnél egy bizonyos tárgyat, formát megtervezni, hogy másoknak megmutathasd? Esetleg ki is nyomtasd? A Blender erre is alkalmas. Szeretnél élő felvételeket képeket vagy videót virtuális 3D tárgyakkal, épületekkel kompozitálni? Használd a Blendert! Ha egy 2D hagyományos animációt szeretnél készíteni, használd a Blenderben a Grease Pencilt! Szinte korlátlanok a lehetőségek.

A YouTube-on rengeteg profi blenderes arc tesz közzé ingyenes oktató anyagokat. A legismertebbek ezek közül:

Blender Guru: Andrew Price híres "Donut Tutorial" sorozata ideális kezdőknek.

CG Cookie: Széleskörű oktatási anyagokat kínál, beleértve a modellezést, animációt és VFX-et.

Grant Abbitt: Alacsony poligonú modellezésre és játékfejlesztésre összpontosít.

CrossMind Studio: Részletes és jól strukturált oktatóanyagokat kínál.

Ducky 3D: Absztrakt művészetekre és procedurális textúrákra specializálódott, geo-node guru.

Polyfjord: Kreatív és vizuálisan lenyűgöző oktatóanyagokat kínál.

CG Geek: Széleskörű témákat ölel fel, beleértve a karakterek, környezetek és VFX-ek készítését.

Josh Gambrell: Kemény felületű (hard surface) modellezésre specializálódott.

Ryan King Art: Játékfejlesztésre és procedurális shader-ekre összpontosít.

          SpeedChar: Realisztikus és stilizált karakterek készítésére és szobrászatra koncentrál.

A Blender közösségi fejlesztése erőteljes, és számos nagyvállalat, például az Epic Games, az NVIDIA és az AMD is hozzájárul a projekt finanszírozásához és fejlesztéséhez. A közösség aktív részvétele biztosítja a szoftver folyamatos fejlődését és alkalmazkodását az iparági igényekhez.

A Blender fejlődése a kezdeti házon belüli eszközként való indulástól a globálisan elismert nyílt forráskódú szoftverré válásig lenyűgöző példája annak, hogyan lehet a közösségi és nyílt forráskódú fejlesztést sikeresen alkalmazni a szoftveriparban. Sajnos a Blender Foundation mostanában anyagi gondokkal küzd, talán mert túl gyorsan, rohamléptekben implementálja az ipari standarddá váláshoz nélkülözhetetlen megoldásokat és ehhez lényegesen több fejlesztőt és tesztelőt kell foglalkoztatnia. Akárhogy is, személy szerint reménykedem benne, hogy túljutnak a jelenlegi nehéz időszakon és még sokáig nyújtják nekünk, 3D-re éhes fiatalnak és öregnek a lehetőséget, hogy kreativitásunkat kibontakoztathassuk.