Játéktörténelem: Artillery Duel - A ballisztikus klasszikus

Az Artillery Duel című játékot John Perkins fejlesztette Bally Astrocade (második generációs konzoljáték volt) gépre, melyhez a cartridge-ot is ő kivitelezte 1982-ben. A Xonox portolta Atari 2600-ra, ColecoVisionre, Commodore 64-re és VIC-20-ra. Mint a legtöbb cikkemben bemutatásra kerülő régi játék esetén ezt is a C64-ről ismerem.

A játékmenet egészen egyszerű. Két játékos egy képernyőn némi távolságból egy véletlen generált tájon ágyúval lövöldöz egymásra. A lövések pontosságát befolyásolja a szélerősség, amit a játék animációval és numerikus értékkel is jelez.

A lövéshez beállíthatjuk az ágyúcső szögét és a lövőerőt. Aki eltalálja a másikat, annak katonái masíroznak egyet a képernyő alján, komikus animációként. A játék körökre osztott, az adott kör addig tart, amíg az egyik játékos meg nem semmisíti a másikat. Körönként mindig új tájat rajzol a program. 

Az Artillery Duel előfutára volt az 1991-es szintén klasszikus Scorched Earthnek és az 1995-ös Wormsnek és az abból kinövő játéksorozatnak.

Manapság ezt a címet tipikus partijátéknak neveznénk. De a nyolcvanas évek elején a legtöbb partin nem játszottak számítógéppel vagy konzollal, akkoriban ezek az eszközök csak a nagyon gyík :-) (geek) gyerekek és szüleik háztartásában fordultak elő. De ahogy manapság tolják a Mario Party játékokat a Switchen, mi is így lövöldöztünk egymásra öcsémmel a nyári szünet unalmasnak tűnő napjain. Amikor pedig az osztálytársaink kisebb csapata is összesereglett nálunk a nappaliban, a számítógép bűvkörébe kerülő alsósok (később a felsősök) igazi kiabálós, mutogatós, a játékost instruálós partit indukáltak.

A Xonox 1983-ban kiadta a játék feljavított változatát Artillery Duel Reloaded néven C64-re, de sajnos az nekünk nem volt meg sem a nyolcvanas években, sem később.