Játéktörténelem: Commando

A Commando, eredeti japán nevén Senjó no Ókami (A harctér farkasa) egy 1985-ben árkád gépre megjelent vertikális scroller, amit Tokuro Fujiwara tervezett és a Capcom adott ki. Ismeretes nehézségéről és a Tamayo Kawamoto által írt fülbemászó zenéjéről, amit a zseniális Rob Hubbard ültetett át a 8 bites mikroszámítógépekre.

A játékot a legkülönbözőbb mikroszámítógép platformokra és modern konzolokra is portolták: NES, Atari 2600, Intellivision, Atari 7800, BBC Micro, Acorn Electron, Amiga, Atari ST,  ZX Spectrum, MSX, Amstrad CPC, Commodore 64, Virtual Console, PlayStation 3 és Xbox 360.

A játékban Super Joe-t, a magányos farkast alakítjuk, aki végtelen tölténnyel ellátott rohampuskájával és limitált számú gránáttal indul neki a több pályán átívelő feladatnak, hogy megtisztítson egy masszív harcteret. Nyolc irányba tud lőni, de gránátot akármilyen irányban is áll, csak a feje fölött, előre képes elhajítani. Gránátot a pályák különböző pontjain tud felvenni, amit érdemes is megtenni, mert ennek a másodlagos fegyvernek kiváló pusztító ereje van. A továbbjutáshoz néha nélkülözhetetlen is robbantani.

Minden pálya végén egy erődöt találunk, melynek kinyíló ajtaján a gyáva parancsnok igyekszik elmenekülni, ránk vezényelve egész szakaszát. A parancsnokot hátba lőve bónuszt kapunk és a pálya az összes ránk rohanó katona eliminálásával konkludálódik. 

A pályán kiszabadíthatunk, előttünk elhaladó, két katona között elvezetett foglyokat, ha a két ellenséges katonát lelőjük. Ezért is pontokat kapunk. Néhány otthoni konzolos port esetén különféle tárgyakat is felvehetünk, ilyen a hatékonyabb rohampuska, a végtelen gránát és a rejtett bunkereket megmutató szemüveg. Ha életet vesztünk, ezeket a tárgyakat is elbukjuk.

Az árkád verzióban nyolc pálya található, a mikroszámítógépes portok esetében ennél kevesebb pályaszakaszt programoztak le, de ezek kis változtatással ismételgetve kiadják a megfelelő mennyiségű szakaszt. (Levelt.)

Extra életet 10000 pontonként kapunk, majd 50000-ével. 960000 pontot elérve már nem kapunk több életet. A NES változatban gránáttal bejuthatunk föld alatti, rejtett pályaszakaszokra is.

Legendás az a történet, hogy Rob Hubbard 12 óra alatt írta meg a Commodore 64 verzió (az eredeti árkád verzió főtémájának variálásával és kiegészítésével készített) zenéjét. A durván egy éjszaka leforgása alatt elkészített zenét aztán reggel az épületben levő minden Commodore gépre feltöltötte és elindította, a reggel 8:00h-ra megérkező dolgozók örömére. 10:00h óra tájban már hazafele vonatozott a csekkel a zsebében.

A játék a kiadás évében Arany Joystick díjat kapott és elindította a 80-as 90-es években felpörgött shot em up őrületet. 

 

 

Számos folytatás készült hozzá,  melyek közül említésre érdemes a 2008-ban Xbox Live Arcade-re és PlayStation Networkre megjelent Wolf of the Battlefield: Commando 3.

Sokszor megtörtént az a 80-as évek végén nálunk a nappaliban, hogy szüleim bár tévét szerettek volna nézni, fáradtan aléltak el a kanapén Rob Hubbard a Commodore 64-esünkből áradó fáradhatatlan dallamára.