Amikor
kicsi voltam (még az előző évezred végén), először játszottam a
számítógépen. Aztán próbálgattam a grafikáját, hangját állítgatni,
programozgatni. Túl kicsi voltam hozzá, hogy szöveget szerkesszek vagy
táblázatot kezeljek, de a gimiben ez is megadatott. Nem sokára ötven
leszek, nem én vagyok az első és persze nem is az utolsó generáció, aki
számítógépekkel nőtt fel és gépek mellett szocializálódott, így felmerül
a kérdés, ma, a 21. században mire jó egy PC? Mi mindenre lehet
használni egy számítógépet?
Ha
egy mai tizenévesnek adsz egy laptopot vagy egy asztali gépet, azonnal
játszani fog rajta. Így volt ez velünk is harminc-negyven éve. Ha egy
kicsit kreatív az ifjú úr vagy hölgy, rajzolni és zenélni fog a gépen.
Ha elég kocka az illető aki a gépet birtokolja, mindenféle programokat
kezd el írogatni és ha igazán megszállott, akkor beindul a cracking és
hacking (a programok feltörése és a virtuális kalózkodás).
Na
de elegendő e pusztán a számítógép valamiféle kreatív hobbihoz? Vagy
egyre költségesebb kiegészítőket és perifériákat vagyunk kénytelenek
vásárolni? Lássuk!
3D modellezés és textúrázás, animáció és renderelés
A legmegszállottabbak háromdézni akarnak. Háromdés videókat néznek a
YouTube-on, letöltik a
Blendert, követik a több tucat
tutorialt. Napokig, hetekig foglalkoznak vele, de kevés és kevésbé látványos siker hiányában abbahagyják. Még néha vissza-visszatérnek, vacakolnak kicsit, de túl melós, túl bonyolult, túl sok időbe kerül. Én is így voltam. 1996-ban kezdtem
3D-vel foglalkozni és 2023-ig nem tanultam meg rendesen a dolgot. Pontosabban kevés volt a motivációm, hogy hosszú órákat ott görnyedjek a gép előtt poligonokat tologatva. Pedig ha van némi cél és motiváció, az idő csak úgy repül, az eredmények pedig csak úgy születnek. 😆
A gép
A
3D modellezéshez és miegymáshoz nagyjából olyan számítógépre lesz szükséged, mint egy közepes vagy jobb
gamer gép (legújabb játékokat futtatni tudó számítógép). Ha asztali gépet vásárolsz és te építed,
Intel i5 processzor alatt és legalább
Nvidia 1660 grafikus kártya alatt semmiképp se vegyél semmit. Memóriából 16GB a minimum, de ajánlott inkább a 32. Egy ilyen géppel elkezdheted a
3D pályafutásodat, de ha animációkat szeretnél
fullHD-nál nagyobb felbontásban készíteni, felejtsd el. (Illetve nézz körül, hogy a
3D programodhoz milyen felhős renderelő szolgáltatás érhető el.)
A mai modern
3D szoftverek a grafikus kártya
GPU-ját használják renderelésre, így ha komolyabban bele akarod ártani magad és van rá pénzed, nem árt legalább egy
Nvidia RTX 4070-et vagy egy
AMD Radeon 6700-at venned, minél több memóriával.
A szoftver
Adódik a Blender, mint a legnépszerűbb és legsokoldalúbb ingyenes program, de ha diák vagy és ezt tudod (iskolalátogatási szkennelt papírral) igazolni, akkor például az Autodesk ingyen rendelkezésedre bocsátja a teljes mértékben működőképes Mayát, 3D Studio Max-et vagy akár az AutoCAD-et is. Ezek a szoftverek mind hasznosak és kellőképpen profi eredményt lehet velük elérni, ha tudod a célodat.
A cél
Már az elején el kell döntened, hogy mivel szeretnél inkább foglalkozni, mert annak legtöbbször semmi haszna, ha ide-oda kapkodsz-csapkodsz a különféle modellezési eljárások és témák között.
Ha például gyurmázni és szobrászkodni szeretsz, akkor adódik a sculptolás, ami a fent említett szoftverekben (az AutoCAD-et kivéve) mind elérhető, de ha komolyan erre szeretnél ráállni, akkor érdemes elgondolkodni a diákoknak ingyenesen elérhető Autodesk Mudbox beszerzésén vagy a szintén diákoknak kedvezményesen licenszelhető Zbrushon.
Ha inkább autókat, motorokat és óriásrobotokat, technikai dolgokat szeretnél modellezni, a hard surface modelling a te asztalod.
Ha mégis mindenből szeretnél valamennyit megtanulni és vegyes kompozíciók és animációk készítését tűzted ki célodul, úgy kezdésnek ajánlom a Blendert és a YouTube-ot, mert fel tudsz szedni annyit, amennyivel később, ha komolyra fordul a dolog tovább tudsz tanulni, jutni.
Ha mindenes akarsz lenni, akkor értened kell a modellezésen túl a fényképészet alapjaihoz (a bevilágításhoz) a renderelők alapbeállításaihoz, az anyagozáshoz és textúrázáshoz.
A kiegészítők
A sculptoláshoz szükséged lesz egy grafikus tabletre. Ajánlom kezdetben az XP-PEN Deco 01 v2-őt, nagyobb pénztárcával a Huion HS611-et.
Ha animációkat készítesz, azokat utómunkázni és vágni kell, amihez mindenképp szükséged lesz egy videószerkesztő alkalmazásra. Az ingyenesen elérhető Davinci Resolve kezdetben ijesztő lehet, de jobban jársz vele mintha ellopnád a Sony vagy az Adobe idevágó 😆 programjait.
A textúrázáshoz, anyagozáshoz ajánlott (főleg Blender használóknak) a Substance Painter használata, ami olyan 55 ezer Ft-ért végleges licensszel Steamen megvehető.
Az itt leírtak nagyon általános tippek. A 3D csodálatos szakma és hobbi, sokat fejlődik vele az ember esztétikai érzéke, tér és színlátása. Az igazán profik azonban ráállnak egy bizonyos dologra, ami a legjobban fekszik nekik és azzal foglalkoznak. Abban teljesednek ki és esetleg hobbiként vagy professzionális szakmaként is az adott területen mozognak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése