Játéktörténelem: Master of the Lamps

A legeslegelső videójáték, amit birtokoltam. Szentimentális értéke nagyobb, mint amit a program fel tud mutatni. De a kiadás évéhez képest, ami 1985-ben volt, tudott olyan grafikai innovációt (és a zenéje is egészen jó volt), ami kiemelte a tucatjátékok közül.

Az Activision adta ki Amstrad CPC-re, Apple II-re, 8 bites Atari gépekre, a legendás Commodore 64-re és MSX-re. Nekem a C64-es verzióhoz volt szerencsém. A játék producere Brad Fregger volt, a dizájnért Peter Kaminski felelt, a játékot programozta és a zenéjét Russel Lieblich szerezte.

A játék története minimális. A főszereplő hercegnek össze kell gyűjtenie három csodalámpa darabjait, hogy az azokból elszökött, bajkeverő dzsinneket újra fogságba ejtse.

Ehhez a játékban kétféle játékmód áll rendelkezésünkre. A varázsszőnyeges utazós rész és a zenei memóriajátékos rész. A varázsszőnyeges utazás visz el a dzsinn birodalmába, ami egy ügyességi játékrész, ahol rombusz alakú "kapukon" kell átmanőverezni magunkat, követve a "labirintus" ívét. Ezek a kapuk még a mai szemmel is remek grafikával lettek megalkotva, a játék itt domborít igazán nagyot. Hét ilyen pályánk van.

Miután sikeresen átjutottunk a repülős részen, a herceg földet ér a dzsinn birodalmában, ahol nyolc különböző színű és hangot adó gong található. Bármely gongot háromszor megütve megjelenik a dzsinn és vízipipájából hangokat fúj ki ránk. Amikor a hangok hangjegyekké változnak színes gombócokból, csak akkor szabad megütnünk a megfelelő színű gongot, ami kioltja az egyébként ránk rontó hangjegyet. Ha elvétjük a dolgot, a hangjegy aláereszkedik, körbepördül körülöttünk, mi pedig visszakerülünk a herceggel az adott repülős rész elejére. A három dzsinn közül csak az első birodalmában látjuk a színt és halljuk a hangot. A második dzsinn birodalmában csak a színt látjuk, a hangot nem halljuk, míg az utolsó annyit nehezít a dolgon, hogy az ő memóriajátékában csak a hallható hangmagasság alapján kéne megállapítanunk, hova ugráljunk a gongok között és milyen sorrendben üssük azokat meg. A legutolsó ilyen pályán már nyolc hangot kell megjegyeznünk.

Ha minden dzsinnt legyőztünk, egy utolsó repülős pálya következik, aminek a végén a palotához jutunk. Ott már csak meg kell ütnünk az egyetlen gongot és a herceg visszaveheti a palotát, ami romos állapotából helyreáll.

Nem túl bonyolult, de látványos játék, egyszerű, jó alapötlettel, kiváló, szépen öregedő grafikával és zenével. Sosem játszottam végig, de nálam örök kult státuszban van. :-)